2018. május 19., szombat

Jövőnk gyermekének



Szüless hát, bonts rügyet, mint a vadfa,
légy visszhangja az ősrégi szónak,
ajkainkon légy égzengő mantra,
sorstajtékunk fölött mentőcsónak.

Légy igézet, szilárd erődalap,
hegyoldal légy, mely soha nem omol,
légy igazság, mely lelkünkbe harap,
zápor, mely létzsindelyünkön dobol.

Légy szálkás árboc, friss patakmeder,
melyben tisztult szóként zubog a hab,
diadal légy, emberek közt Ember,
béklyózott lábbal is mindig szabad.

Jövendő légy, beteljesült végzet,
mely a nyugat ravaszságán átlát,
s jegyezd meg, nem arra szültek téged,
hogy véredbe más áztassa lábát.

Ha látod majd, hogy elgyöngül a drót,
mely hazánkat most még tartja egyben,
felbőszült titánként emelj majd szót
földünk s fajtánk zsarolói ellen.

Nincsenek megjegyzések: