2017. november 24., péntek

Hiányzol



A házban rólad beszél az ágy, az asztal,
a csüggedt ajtó mellett árválkodó szék,
s a kristálykacajú pohár úgy magasztal,
hogy száján őrzi még ajkad erezetét.

De rólad csacsog most a boldog öntudat,
te, csak a képzeletnek engedő anyag,
s míg szívem epedőn tegnapok közt kutat,
behunyom a szemem, hogy végre lássalak.

2 megjegyzés:

Havas Éva írta...

Drága Daniela!
Ez teljesen olyan, mintha az én érzéseimet írtad volna le!

Szeretettel ölellek: Éva

Vörös liliom írta...

Drága Évi,

köszönöm a teljes azonosulást, hogy helyetted is szólhattam, örömmel láttalak.

Ölellek én is Téged szeretettel: Dana