2017. április 30., vasárnap

Álmodj



Nézd, idehullnak az utcai fények,
az ablaküvegről est színe csordul,
lehajtja fejét a kinti ígéret,
a csillagos ég ajtója nyikordul.

Fürge kezek ontják föléd az álmot,
és halk mutató vonszolja az órát,
nem kell a szépet újból kitalálnod,
az éji zenész már húzza vonóját,

Fiastyúk halkan pengeti a lantot,
kinyílnak sorban mind az égi kották,
nem kell a kórus, csak csendben akarnod,
s az éj fátyoltánca lengén borul rád,

a végtelen zenél Isten tenyerén,
a hangjegyek fényét halomba hordták,
és a halovány violinkulcs helyén,
ringató szép ének bont új vitorlát.

Halk dalba borul körötted a csillag,
szempilládon csuda nászát keringi,
a mindenség fénylő ajtói nyílnak,
álmoddal a sodró éjt telehinti.

Nagy László

Nincsenek megjegyzések: