2016. december 29., csütörtök

Voltál...




Ma kicsit pihézett a hó,
megmutatta, hogy létezik,
a levegő szürke és fakó,
sétálni mégis jólesik.

Lézeng a csend a fák alatt,
fagyosan roppan a kavics
- bizony már rég nem láttalak,
s talán az emlék is hamis,

mégis szívemben hordozom
mindazt, mi még megmaradt,
s ünnepi dísszé foltozom,
hogy voltál és én vártalak.

Nagy Ilona

Nincsenek megjegyzések: