2016. október 28., péntek

Holnapom



Falak mögött hallgatom
lélekhúrok dallamát.
Talpam alatt lomb-alom
zizzenése surran át.

Léptek, zajok tűnt nyomán
avar fed be múltidőt.
Átölel a tört hiány -
kínzó árnya körbenőtt.

Csöndek mélyén nyugalom.
Néhány szó egy gyűrt lapon
- hunyt szememmel ringatom.
Mosolynyi rés. Holnapom.

Arany-Tóth Katalin

Nincsenek megjegyzések: