2016. június 12., vasárnap

Vallomás



Neved kimondtam s köröttünk a kert
sötétebb lett és illatosabb;
a jázmin, amit szakítottál,
fehérebb, csillagosabb.

Kéz-kézbe mentünk és most nézem:
kezem halovány és illatos;
szemembe néztél s a szemem most
sötét és csillagos.

Reichard Piroska

Nincsenek megjegyzések: