2016. január 10., vasárnap

Elmúlás



Hogy lepereg, hogy múlik minden -
Nem marad más csak a nagy félés,
Hogy még többet lehet veszíteni.
Mért törjem fel a tenyerem,
Tíz örömváró puha ujjam,
Hogy kivájhassam kemény sorsból
Azt, ami holnap gyatra játék.
Sok minden eljött, amit híttam,
Eljött s nem lelte azt, ki hítta,
S ott álltam gyötrelemmel lesve
Az örömlelket, mely eltévedt,
A fészektelen csókmadárkát,
A semmire szállt harmat vesztét.
A meddő napsugár pazarlást.
...Sok minden nem jött, s nem is fáj már,
Hiába verem homlokom,
Hadd érezzem, hogy még sajog,
Tavasz ütötte zúzódáson.
Már nem fáj, nem fáj, csak a máért,
A mai kincsért, mai kínért,
A hűs halálig éber gondért,
Hogy még többet lehet veszítni,
S a mát is el muszáj veszítni.

Lesznai Anna

Nincsenek megjegyzések: