2015. október 31., szombat

Mosollyal, hittel, bizakodással



Egy egész világ búvik meg kezemben,
Neked remél zöld-frigyű tavaszt,
harangzúgást hallgatag szerelemben,
s remény szárnyán pelyhező vigaszt.

Egy egész világ lapul a szemedben,
s mint ugrásra váró, kába nyúl,
zörejt les az elnémult értelemben,
míg fülére csönd hullája hull.

Majd harsonád leszek, bősz dobpergésed,
füleket tépázó hangzavar,
misézve temetem a jelbeszédet,
mely némaság átkával takar.

Egy egész világ reszket a kezemben,
kérd, hogy szemed elé tárjam azt,
ne várj megalkuvást a szerelemben,
ha az hisz kiviruló tavaszt.

Millei Lajos

Nincsenek megjegyzések: