2015. szeptember 5., szombat

Kérem a sorsot



Kérem a sorsot, adjon még időt,
a kiszabottnál hosszabb életet,
nehogy egy fényes, szombat délelőtt
szakadjon meg a varázs-képzelet,

mert az életmentő varázsigét
kimondani még nem volt alkalom,
ha kölcsönösség kettőssége véd,
sorsomban rejlik az őrangyalom.

Az az igazság, félek a végtől,
ezért már-már sokszor idézgetem,
az elmúlás-szó önmagába dől,
szinte már csúfot és gúnyt űz velem.

Igyekszem hetykén emlegetni őt,
mindenki tudja; ez a rettenet,
nem szép dolog a halálba-menőt
kinevetni, mert éppen nem nevet.

Szigeti György

Nincsenek megjegyzések: