2015. március 7., szombat

Menekültem előled




börtönbe zártalak,
rózsabokor nyult ki rácsos ablakodból
s tüskés-virágos ága visszahúzott,
akármerre jártam.

Szabadulni akartam
s szivedbe mártott tőröm nyomán
megeredt a vér szivemből.

Máglyahalálra itélt ekkor a bosszum
s enkezem lóbálta, dobta a csóvát;
s hamvaidból phőnix-madárként
felszárnyaltál időtlen szépségben.

Reichard Piroska

Nincsenek megjegyzések: