2015. február 28., szombat

Imádat



Egy vak galamb
Egy magos kőkémény kormos peremén -
Az sem lenne olyan szegény,
Mint amilyen én
Vagyok Nélküled.

Egy néma gyerek
Árvasága első hajnalán
Indulna így talán
A benne megszakadt szavak fonalán
Kutatni önmagán - Mint Utánad én.

Óh! Én kicsi útszéli szent,
Parasztbúcsún alkalmi bálvány,
Groteszkre rajzolt Madonna-arcom
Hozzád emelem
Úri mátkám:
Itt a tenyerem
Feléd nyujtott két szürke kelyhe
S kölyök csipőm és kamasz vállam
S ami szüntelen megaláz: a vágyam
Itt van, itt van, mert Érted van csupán.

Mollináry Gizella

Nincsenek megjegyzések: