2015. január 31., szombat

Visszatér az álom




Sárba hullt szikra az ifjúság,
hová tűnt, ki voltam egykoron?
Remények, kalandok, víg tusák
emléke ásít a foncsoron.

Omlatag hamvába holt a múlt,
ködfüst az ábeli áldozat.
Szép holdam, csillagom megfakult,
zord idő vitte az álmomat.

De egyszer visszatér majd talán,
s győztesen tör át a gondokon,
érett kor hóderes hajnalán
friss széllel csókolni homlokom.

Szilágyi Ferenc Hubart

Nincsenek megjegyzések: