2014. december 26., péntek

Sacrilegium




Mint vad, részeg legény, kit mámorában
Templomba visznek sátános borok
S kurjongatván a Szűzhöz ott galádan,
Felé ölelni-vágyva kujtorog,

Hogy megremeg a Gyermek is karában,
Midőn a szeme véresen forog:
A súlyos távoltól őrjítve vágyam,
Én asszonyom, feléd úgy tántorog.

Madonna-lélek, ó azért ne vess meg!
Hisz engemet, halálra, már keresnek
A bánatok, mint bősz tömeg ha lát

Szentségtörést, vad bosszúért kiált.
Tudom, hogy engem durván megköveznek.
- Csak Te megadd a Szűz bocsánatát!

József Attila

2 megjegyzés:

Zsuzsi írta...

Szép vers. Ezt nem ismertem József Attilától.

Vörös liliom írta...

Amikor megleplek egy-egy új, számodra eddig ismeretlen verssel, szárnyal a szívem az örömtől, Zsuzsi. Köszönöm, hogy olvasod őket.