2014. november 1., szombat

A nagy piktor




Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva
Húzza hervadó világok felett.

Nézzétek, milyen biztos mozdulat!
Milyen könnyed és mily könyörtelen:
Szépséget s halált egyben osztogat.

A bágyadt lombra ahogy rálehel,
Irtóztató és hízelgő a hangja:
Meghalsz, – de utoljára szép leszel.

Reményik Sándor

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

A vége nagyon ütős. Érdekes a forma. Köszönöm, hogy olvashattam.
Zsu

Vörös liliom írta...

Reményik Sándor remek költő, Zsu, egyszer majd mesélek róla, és persze, arról is, mennyire sorsdöntő volt a verse az én életemben. :) Köszönöm, hogy olvastad ezt a remeket, örülök, hogy megérintette a szíved.