2014. augusztus 9., szombat

A hajnali vonattal…




Harsány tüzével ébresztget a hajnal,
sugárzó szemén langy fény, hűs arany,
mályvarózsaszínt ont a tájra halkan,
gyémánt íriszén a szél nyugtalan.

Opálos gyöngyöt szór a lét hajába,
ráragyogtatja édes harmatát,
lassan rásimul az ébredő tájra,
a mennynek égi báját lopva át.

Víg kacagás, ragyogás e reggel,
a sok szépség virulón remeg fel,
mint lobogó vitorlák a víz felett.

Képzelet játszik a gondolattal,
kürt visít, a hajnali vonattal
a felsajgó hiány is megérkezett.

Hollósy-Tóth Klára Éva

Nincsenek megjegyzések: