2013. október 12., szombat

Dicső megállni a vihar verését



Ha letipornak, ne hasadj ketté,
ne lássa más a mélyen vájt sebet.
Azáltal válsz majd viharedzetté,
míg összeforr, tanulhatsz türelmet.

Meglátod majd, a sár, mi rád tapadt,
leszárad, mint bágyadt-szirmú virág,
és elvéreznek csapdájuk alatt
a lesből rád rontó bősz fúriák.

4 megjegyzés:

hifimiki írta...

Csak álld a sarat
Odafenn Isten Érted Veled van
Zuhoghat az eső tombolhat aszél
Rájössz Kiért miért születtél
Vihar után a szivárvány
az Esthajnal is felragyog
Van-e még mit mondhatok
Hittel reményel legyünk boldogok!

BAráti szeretettel ölellek.Miki

Vörös liliom írta...

Őszinte szívből köszönöm a kedves biztatásod, drága Miki. Remélem, egy napon valóban elcsitul ez a sorsvihar, és nem csak a Nap ragyog majd, hanem díszes szivárvány is feszül életem egén. Ezt kívánom Neked is!

Baráti szeretettel ölellek: Dana

Summer írta...

Ez bizony így van, a sár lepattog. Sajnos, a mai világban sok az irigy ember, és ebből kifolyólag beletipor a másikba. Az ilyen embereket csak sajnálni tudom, akik efféle dologra vetemednek, lelki szegények. Van igazság a versedben, tetszett.
Ölellek: Zsu

Vörös liliom írta...

Sajnos, Zsu, az irigység nagyon is emberi tulajdonság, és való igaz, csak a lelki szegények képesek megcsúfítani, elferdíteni a valóságot csak azért, hogy a világ szemében tisztábbnak tűnjenek, mint az, akire épp sarat dobáltak.
Köszönöm, hogy érezted a verset, és megértetted a belepréselt léleküzenetet.

Viszont ölellek: Dana