2013. április 14., vasárnap





Az érted hegyeket megmozgató léleknek is elfogy az ereje, ha sokáig azt látja, hogy Te egyetlen kiskavicsot sem vagy képes odébb tenni érte.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez bizony így van. Sajnos, sokan nem viszonozzák azt, hogy mennyi mindent tesz érte a másik, vagy csak nem akarják észrevenni. Sajnos. Ezek a gondolatok érlelődtek bennem, miközben olvastalak.
puszillak: Zsu

hifimiki írta...

Hosszú utamon

Hosszú utamon
szívembe nyilallt az érzés
elveszíthetlek
nem láthatom többé
mosolygó arcodat
smaragd szemed ragyogását
sivatagon át visznek lépteim
a szél a homokkal elsodor mindent
de a szerelem itt él bennem
továbbvisz megerősít
Isten is velem van
nem hagyhat el a szerencse
hogy HOZZÁD érjek
átöleljelek megcsókoljalak...

Osztom Zsu véleményét, ez így igaz!

Baráti szeretettel.Miki

Vörös liliom írta...

Igazából én sosem mericskélek, Zsu, de vajon mondhatom-e, hogy szeretem a virágaimat, ha sosem öntözöm őket...

Köszönöm, hogy itt voltál, olvastál!

Ölelésem: Dana

Vörös liliom írta...

Nagyon örülök, Miki, hogy ilyen szép szóhasábot hagytál itt, bizonyára sokunk lélektüzét táplálja majd...

Köszönlek ölelve baráti szeretettel: Dana