2013. március 24., vasárnap

Szökjünk hát el



Oly jó volna már önmagamnak élni,
nem csüngeni árván semmi vágyon
tiszavirágként, aki csak egy percnyi
örömért eped selymes levélágyon.

Szökjünk hát el nagy titokban ketten
oda, ahol díszbe öltözik a táj,
hol a vágy robajlik egyre élesebben,
mígnem szívünk mélyén saját utat váj.

Éljünk hát végre, végre víg-feledten,
hisz megkopunk úgyis, sorsunk leterít,
de legalább addig, addig csak mi ketten
éljünk a magunk törvénye szerint.

6 megjegyzés:

hifimiki írta...


Istenem ne büntess
tiszavirág-életemmel
adj erőt és időt
hol együtt élhetünk
az álmok szigetén
boldogan a világ
zaja nélkül
csendesen lelkünk
zenéjével
virágok illatával
madarak dalával
TE és én egymás szemébe
nézve...

Drága Danám! Köszönöm
gyönyörű lélekhangodat!

Ölellek sezretettel.Miki

pirospipacs (Nagy Ilona) írta...

Attól hogy virágba borulnak a fák, még nem lesz benned tavasz. Ahhoz több kell. Érzés.
Ez a gondolat jutott ma eszembe, versed olvasásakor, drága Dana. Tanítása van versednek, akarni is kell.:)
Ölellek.
pipacs

Névtelen írta...

"éljünk a magunk törvénye szerint." Úgy bizony! Még fogom többször is olvasni ezt a versedet.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok! :)

puszillak: Zsu

Vörös liliom írta...

Látom, drága Miki, úgy merültél szívem rímbe szedett sóhajába, mint mint holt madár a tenger fenekén.
Köszönöm, hogy továbbszőtted a magad módján... jó látni, hogy késztetést érzel erre szinte minden alkalommal, amikor olvasol!

Baráti szeretettel ölellek: Dana

Vörös liliom írta...

Gyönyörű gondolatot hoztál ide magaddal, drága Pipacs, nem csak szép de igaz is. Látod? Amikor igazán szeretünk, szívdobogtató, eleven poézissé változik minden gondolatunk.

Köszönöm az itt hagyott, kedves szavaid!
Viszont ölellek: Dana

Vörös liliom írta...

Köszönöm, Zsu, hogy késztetést érzel vissza-visszatárni, megtisztelő. Örülök, hogy tetszik ez a mély érzésű vers.

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok Neked és Szeretteidnek!

Puszillak: Dana