2013. március 9., szombat



Az idő sosem rohan el. Éppen ezért nem is jön vissza. Az idő örök. Csak mi fáradunk el…

Nagy Ilona


6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Részben értek csak egyet. Szerintem is örök az idő, meg a lélek is. A test elfárad, és nem marad más, mint csillagpor.
Zsu

hifimiki írta...

Az idő nem rohan
csak múlik
rendületlenül
ha szenvedünk lassan
ha boldogok vagyunk
gyorsan
elfáradunk mert
rohanunk
a boldogság után
Emlékeinkbe visszajön
mert őrizzük szüntelen
s ha elmúlunk
csak odaát leszünk boldogok
időtlenül!

Szép gondolat, de szomorú
Drága Pipacs!

Ölellek szeretettel:
Miki

pirospipacs (Nagy Ilona) írta...

Nem is kell vele egyetérteni, Zsu, hiszen csak egy gondolat, és mindenki másképpen látja.
pipacs

pirospipacs (Nagy Ilona) írta...

Tudod, drága Miki, hogy odaát mi lesz, az még nem érdekel. Egyenlőre itt a földön kell boldognak lennünk, mielőtt elfáradnánk.
Örömmel olvastam versedet is. :)
Ölellek.
pipacs

pirospipacs (Nagy Ilona) írta...

Vigyáznunk kell az időt, drága Dana. Talán ezt üzente számodra ez a gondolat...
Köszönöm.
pipacs :)

Vörös liliom írta...

Hogy ez mennyire igaz, és milyen kifejezően írtad le ezt a bölcseletet, drága Pipacs! Köszönöm, hogy megoszthatom azokkal, akik idejárnak lelki táplálékért.

Ölellek érte milliószor! :)