2013. március 3., vasárnap

Jaj annak, kinek elfogy a fájás


Ha van még emberben jóság, Uram,
segíts meglelnem,
mert szakadt fonál lett e hit,
szála sem látszik
már rég bennem.

Ó, ez a világ mivé lett, Uram!
Ha valaki rí, vonít,
idegen kar ölelésre készen,
vigaszt nyújtva közelít,
békít egészen.

De örömködvén, ó, Uram,
ezer szitok szakad rád,
ellenség lesz a felebarát,
és szúrnak a viharszavak,
míg új seb fakad.

8 megjegyzés:

hifimiki írta...

Hitevesztett lettem Uram
nem hiszek már
az emberekben sem
forgatják a szót
bezárják az ajtót
szúrnak a szavak
nem marad már csak seb
fáj hogy ilyen lett
a világ Uram!

Csodás a versed Drága Dana!

Baráti szeretettel ölellek:
Miki

pirospipacs (Nagy Ilona) írta...

Sajnos ilyenné lett az ember. Annak örül, ha a másik lentebb van nála, s ha azt veszi észre, hogy valaki szárnyalni próbál, rögtön sebesülten akarja látni. :(
Szomorú, de nagy igazságot írtál, drága Dana.
Ölellek.
pipacs

Vörös liliom írta...

Nagyon köszönöm, drága Miki, hogy megértetted, sőt, átérezted ezt a verset. Tudod, a boldogság titka a szabadság, a szabadság titka viszont a bátorság, és amennyi gyáva ember él ezen a világon, épp annyi az irigy lélek is. Mennyivel könnyebb lehúzni a boldog embert vissza a mélybe, mint magunk is megtanulni úszni felfelé, a boldogság felé...

Köszönöm, hogy itt voltál,és szokásodhoz híven továbbszőtted ezt a gondolatsort.

Baráti szeretettel ölellek: Dana

Vörös liliom írta...

Igazad van, drága Pipacs, sajnos, ilyenné változott a világ, de én úgy döntöttem, csak azért is jól fogom érezni magam a bőrömben, mert elegem lett abból, hogy folyamatosan a kívülről érkező elvárások között lavírozzak. Ezek az elvárások folyamatosan változtak, ami állandó alkalmazkodási kényszert szült és ez kiszolgáltatottá tett. Hátat fordítottam hát a világnak, és igyekszem saját belátásom szerint élni. és ha cserében egyetlen örömteli pillanathoz jutok, már megérte.
Köszönöm az itt hagyott, igaz és együtt érző szavaid.
Viszont ölellek: Dana

Magdi írta...

Ha csak morzsányi boldogságszilánkok ékesítik emlék-időnket, már akkor is elmondhatjuk magunkról, hogy volt értelme élni.
Szép és igaz gondolataid szeretettel olvastam drága Dana!
Ölellek. Magdi

Vörös liliom írta...

Igyekszem összegyűjteni ezeket a morzsákat, drága Magdi, hogy tényleg értelmet nyerjen általuk az életem.

Köszönöm, hogy itt voltál, olvastál, jöttödnek mindig szívből örülök!

Viszont ölellek: Dana

Del50 írta...

Sajnos aktuális most ez a vers az életemben.
Szomorú vagyok én is, de remélem, hogy ennél már csak jobb jöhet. Szép vers újra.

Vörös liliom írta...

Drága Ági, az áradó folyó is partot ér, s legyen hulláma bármily hatalmas, előbb vagy utóbb csendes ringássá gyengül, akárcsak a bennünk búvó szomorúság is.

Szebb, boldogabb napokat kívánok őszinte szívvel!