2013. február 17., vasárnap

Azt álmodtam



Azt álmodtam, kéz a kézben
sétálgatunk utcán, téren,
és csókot lopunk néhány percbe,
mikor összebújunk ölelkezve.

Azt álmodtam úgy, mint régen,
merengünk a holdsütésben,
s csak nézzük-nézzük a csillagokat,
ahogy azok lángra kapnak.

Azt álmodtam, boldog vagyok,
te elém jössz, én hozzád futok,
s mint két bohó összetartozó,
világgá kiáltjuk- élni csoda jó-

Kun Magdolna

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Bizony, élni jó, és azt hiszem, hogy egy ajándék.
Zsu

pirospipacs (Nagy Ilona) írta...

Szép ez az álom, drága Magdi. :) Ne "ébredj fel"!
Ölellek.
pipacs :)

Magdi írta...

Drága ZSU!
Az élet ajándék, akkor is ha több benne a könny, mint a kacagás!
Köszönöm, hogy olvastál.
Ölellek. Magdi

Magdi írta...

Drága Pipacs!
Lesz egy álom, egy utolsó, amiben örök lesz a szép.
Köszönöm, hogy itt voltál és itt hagytad mindig kedves gondolataid!
Ölellek. Magdi

Magdi írta...

Köszönöm drága Dana a megtiszteltetést!
Ölellek. Magdi

Vörös liliom írta...

Én köszönlek, drága Magdi! :)

Viszont ölellek szeretettel: Dana