2012. október 20., szombat

Egy kevésnyi jóságért




Ha van még Jó bennem, óh uram,
Kérlek és nem is szomorúan,
Óh, mentsd meg belőlem.

Hiszen annyi jósággal jövék,
Ám lelkemnek szemérem-övét
Letépte világod.

Valamikor voltam örömöd,
Ne hagyj itt ocsmány, bús végek között,
Nagy gyalázatomban.

Most, hogy Bűn és Idő elszaladt:
Úgy menjek el, mint kiben maradt
Egy kevésnyi Jóság.

Ady Endre

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nem ismertem eddig ezt a verset tőle. Köszönöm, hogy olvashattam.

Zsu

Vörös liliom írta...

Ugye milyen gyönyörű?? :)))
Örülök, hogy ismét adhattam...