2012. szeptember 22., szombat



Éjjel, amíg aludtam, történt valami: vége a nyárnak. Felébredek, hallgatom a szelet, nézem a sötétbarna lombot az ablak előtt, s nem érzek semmiféle őszi bánatot. Örülök, hogy vége a nyárnak. Örülök, hogy nem hozott semmit. Örülök, hogy nem tántorodtam meg a boldogtalanságba vetett hitemben. Örülök, hogy nincsenek többé illúzióim a megoldásról. Tessék, ősz, rajta! - gondolom. Rakd ki kellékeidet, ereszd le avas zsinórpadlásodról avítt színfalaidat, hullass lombot, nyögesd szeleidet, átkozz és temess! Üdvözöllek, tél és pusztulás hírnöke. Nem védekezem. Beleegyezem. Várlak.

Márai Sándor


2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Igen ütős és bátor. Kedvelem Márai Sándor idézeteit. Igaz, még nem olvastam egyik művét sem, de ami késik, nem múlik.
Zsu

Vörös liliom írta...

Gyakran olvasom, sokat merítek belőle én is...