2012. szeptember 8., szombat

Félek, én is félek. Taníts meg még jobban félnem. Nézd, ha így ülünk távol mindentől, te, a te remegő gyönyörű lényeddel, behatolnék minden hibádba, lelked minden gyáva, beteg, sötét, dohos zugába, ott kuporodnék veled, gyáván mormolnék babonás szavakat, csak veled lehessek, veled egészen... Hát mondd tovább, hogy félsz. De nem mondod, hallgatsz. Hogy én is félek, már nem akarsz félni. Kényelmesebb neked úgy félni, hogy van valaki melletted, aki nem fél.


Várady Irma


Nincsenek megjegyzések: