2012. augusztus 4., szombat

Köszönet az életért

Van-e szebb élet, mint a másik

S nem mindegy-e, akárhogyan

Verjük magunk az elmulásig?


Úgy siratom azt, amit sírtam,

Olyan nagy vétek a sirás:

Esti vezeklés hajnal-pirban.


Aki él, az mind, mind örüljön,

Mert az Élet mindenkinek

Kivételes, szent örömül jön.


Én vétkeztem, százszor vétkeztem,

De már jön a megjobbulás,

Már az örömet látni kezdem.


Már megragyog fénnyel az Élet,

Mindennemű s mindenkié:

Milyen nagy, áldott fényességek.


Akárki helyén éltem volna,

Életem éltem egyaránt,

Ujjongva avagy panaszolva.


És akármi is fog már jönni,

Mielőtt végleg elmegyek,

Meg fogom ezt szépen köszönni.


Ady Endre


Nincsenek megjegyzések: