2012. július 14., szombat

A megátkozott ember

Levágatom a két kezem,

Mert mindig ölelni akar

S ha én karolok, vétkezem.


Csípje a nyelvem vas-fogó,

Mert mindig bántani akar

S ha én beszélek, romboló.


Lábam nagy botlás törje ki,

Mert két lábam amerre jár,

Csak mások bukását lesi.


És hunyjon el az életem,

Mert csupa-csupa kárt csinál

S ami áldás, azt temetem.


Ady Endre


2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Bevallom, ezt az Ady-verset nem olvastam, de köszönöm, hogy olvashattam. Kár, hogy rövid ideig élt, fő kedvencem.
Summer - Zsu

Vörös liliom írta...

Sok verse elkerülte az én figyelmemet is, Zsu, de igyekszem őket fölkutatni! :)