2012. július 29., vasárnap

Hol vagy?

Bús ajkaimra messzi íz tolul,

és bőrömön egy messzi érintés,

mélyemben egy fáradt lélek koldul

szűzi, titkos, igaz szeretést.


Itt vagy még? Úgy átzeng a tájon

minden utánad kiáltó szavam,

majd visszatér, hogy még jobban fájjon!

Az éjbe hullva szerteárad halkan.


Véremmé folysz, Te testtelen talány,

de valahol bennem formát bontogatsz.

Vagy álmodlak? Álmodom talán,

hogy szemed lehunyva engem hívogatsz?


Hol vagy, te Láz, te Vágy, te ígéretes Út?

Csak köd lennél, amit a Sors kavart?

S az emlék? Az is csalfa volna, hazug?

Csak füstje az, mi könnyekig marat?


Nem! Létezel, hiszen a lelkem érez.

S bár emlékeinkre finom pára száll,

ízt adsz létem-túlnövő mesékhez,

Te álmot frissítő, üde záporár!



9 megjegyzés:

Magdi írta...

Néha csak tűnő varázslatnak látszódik minden olyan emlék, amire áhítattal és szeretettel gondolunk vissza, drága Dana!
Mégis ezekből a tűnő varázslatokból merítünk erőt az élethez.
Nagyon szépek a gondolataid. Mindig szeretettel olvaslak.
Ölellek.Magdi

Vörös liliom írta...

Drága Magdi, Baranyi Ferenc azt mondta anno, hogy:
„Nem szabad soha visszanézni
Visszahozni eltűnt arcokat
A múlt emlékét felidézni
S visszanézni nem szabad.
Maradjon emlék, ami emlék
Fakuljon meg, hogy elfeledjék
Nem szabad soha visszavárni
Azt, aki elment, itt hagyott
Kergetni futócsillagot.
Új boldogság kell, nem a régi.
Nem szabad soha visszanézni!”

Nos, részben egyet tudok érteni Vele, de azt hiszem mindannyian jelene a múltból táplálkozik. Vallom, hogy ha csupán egyetlen napig adatik meg a boldogság, azért a napért is érdemes volt megszületni. És nem siratni kell azt a napot, hanem dicsőíteni, és örülni annak, hogy megadatott.

Köszönöm, hogy itt voltál, olvastál. Jöttödnek mindig szívből örülök.

Ölellek végtelen szeretettel: Dana

Moha írta...

...nem mindegy a múlt, mitől válik (el)múlttá, vajon mi mállasztja le a szívről az érzések fényes mázát, mi hajt, mi űz, mit vállalunk mindabból, amit hiszünk, amit hinni vélünk, és ami a valóságban megtörténik...ezernyi fontos kérdés, és csak egyetlen válasz születhet, az is egyetlen pillanattá zsugorítja az évek sorát...vajh' létezik választás, vagy csak Sors van, elrendelt, visszavonhatatlanul változtathatatlan...?...hiszem, hogy tenyerem vonala arra szalad, amerre futni hagyom, nekünk kell vasat kovácsolnunk létünk izzó masszájából, és megformálni, amire vágyunk...és ott a mélységes Én, bennünk, aki minden nap visszavárja az égre a szeme előtt lehullt csillagot, mert mindig azt reméli, másnap újra az ég szeplős arcán látja viszont...remény-fény...
ölellek
Moha

hifimiki írta...

Drága Moha!
Annyira tetszik hozzászólásod
Dana verséhez, hogy elviszem
magamhoz!

Baráti szeretettel:
Mki

hifimiki írta...

Hol vagy?

szívem mélyében
lelkem rejtekében
fák lombjai közt
havas réten
mennydörgésben
virágok illatában
álmok szentélyében
megtalállak
bármerre jársz
itt vagy bennem nálam
mint virág a szirmában...

Baráti szeretettel:
Miki

Vörös liliom írta...

Akkor válik (el)múlttá a múlt, amikor szívedben már nem villannak többé a rég elhamvadt tüzek, amikor nem gyúlnak életre többé a régi, nesztelen álmok, amikor már-már észrevétlen közönnyel merengsz a „valahavolt”-on, és már a félhalott, reszkető fénye sem érinti meg a lelked. Ó, hányszor szomjaztatjuk halálra a mélységes Énüket, miközben kezünkben, akár a tépet életünk édes tüzét, úgy szorongatjuk azt a bizonyos kulacsot, de szemünk sarkából látjuk az előttünk sorakozó szomjazókat, akik talán még nálunk is szomjasabbak, s akiknél se kulacs, se tarisznya... tikkadt lélekajkakkal adjuk át nekik a saját kulacsunkat, miközben abban reménykedünk, hogy talán most az egyszer, a távolban remegő oázis, valóban ott lesz, és nem mint eddig annyiszor csupán egy délibáb...

Megindító pillanat volt itt látnom Téged! :)

Ölellek:
Liliom

Vörös liliom írta...

Találd meg az a partot, Kedves Miki, amely a boldog holnapokba vezet...
Köszönöm ezt a szívedből szakadt, és itt hagyott őszinte sóhajt.

Baráti szeretettel: Dana

Névtelen írta...

Azt hiszem a kérdéseidre tudod a választ, amit az utolsó sorodban meg is válaszoltál. Bizony így van, teljesen egyetértek.
Summer - Zsu

Vörös liliom írta...

Köszönöm, Zsu, hogy lelki szemeiddel olvastad ezt a verset! :) Igen, ismerem a választ.

Ölelésem: Dana