2012. június 2., szombat

A könnyek asszonya (töredék)

Add a kezed, most induljunk csöndben...

Nem!... Rohanjunk, míg vágyunk nem lohad,

Kocsinkon függöny, a szívünk könnyben,

Míg emberek közt száguld a vonat

S kiszállunk majd egy csodálatos tájon,

Hol semmi sincs, csak illat és meleg:

Fölszikkasztjuk a könnyeinket

S megengeded, hogy szeresselek...


Ady Endre


Nincsenek megjegyzések: