2012. június 30., szombat

Itt maradok újra...

Csöndes az est, és akár egy dajka

elringat, mint kedvenc gyermeket,

könnyű, puha, mint édesapám ajka,

míg fülembe súgta, mennyire szeret.


Majd lomhán ledől a liget határán,

kihúzva karját a fejem alól,

én itt maradok újra egyedül, árván,

itt, ahol hazátlan hiánya dalol.


8 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szépen, szomorkásan dalolsz hazátlan. Tudom, hogy milyen apa nélkül, érzem az űrt, szinte olyan, mint egy árnyék, mely mindig velünk van. Azonban bármennyire is fáj, hogy már nincs többé az, akit szeretünk, egy valamit sosem tudott elvenni tőlünk a halál. Azt a szeretetet, mely a szeretteinkhez ível. Ez mindig örök, és halhatatlan. Summer - Zsu

Magdi írta...

Sorsok hajolnak meg a végtelen előtt,
életek szakadnak a könnyek tengerébe,
sírt szemek zárulnak a kő-rög rabságába,
csak a szeretet tör fel a felszín tetejére.

Drága Dana!
Láthatatlanul is fogják kezünket szeretteink és odaát is ugyanolyan féltőn vigyázzák a mindennapjainkat.
Gyönyörű a versed, mint mindig.
Szeretettel ölellek. Magdi

Vörös liliom írta...

Neked köszönhetően megtanultam, Drága Zsu, hogy amikor mély gyászunkban a szeretteinket síratjuk, tudatunk fénycsóváját a bensőnkbe kell irányítanunk, mert amit, és akiket szeretünk, bennünk élnek. Köszönet érte!

Ölelésem: Dana

Vörös liliom írta...

Csordultig telt lélekkel lépünk vissza újra és újra múltunk ama pillanatában, amelyben a mérhetetlen békesség ölelt körül. Minduntalan azt keresem... talán egyszer, utam legvégén meg is találom újra.
Köszönöm, hogy itt voltál, Drága Magdi!

Szeretettel ölellek: Dana

hifimiki írta...

Nem leszel árva
gondolataid
mindig Nála
járnak
arca mindig
Előtted lebeg
s enyhíti bánatod
mindig itt van
Veled!

Baráti szeretettel ölellek:
Miki

Vörös liliom írta...

Köszönöm, Kedves Miki a szép sorokba szedett biztatást, és külön köszönöm, hogy ezt a verset (is) magaddal vitted!

Baráti szeretettel ölellek viszont: Dana

Névtelen írta...

"...én itt maradok újra egyedül, árván,
itt, ahol hazátlan hiánya dalol."

Kedves Daniela, akiben ilyen nemes ember lelkének egy darabkája él tovább, akiben ilyen tálentum öröklődött és teljesedett ki, és aki így volt képes egy életet felépíteni... az nem lehet sem árva, sem hazátlan.
Hiszen barátai szeretete öleli körül nap, mint nap. :)

Köszönöm e szép vers olvasásának élményét.

Szeretettel: -aK-

Vörös liliom írta...

Annyira jól esett ez a kedves szóölelésed, Drága Barátom, hálásan köszönöm. Tudod, nekem elég egyetlen barát, de az aztán BARÁT legyen. :)

Köszönöm, hogy itt voltál, és olvashattam az itt hagyott szívhangod.
Szeretettel: Daniela