2012. június 16., szombat

Egy csókodért


Elmúlt a régi, tiszta vágy,

Amellyel egykor környezélek,

Epesztő, forró, balga láz

Égető lángja sorvaszt érted,

Egy csókodért mindent od'adnék

Egy csókodért nem kell az élet!


Egy forró csók, egy ölelés...

Lázas szívünk összedobogna...

Aztán jöhet, mit bánom én,

A kárhozatnak égő pokla!

...Nincs kárhozat, mely ily gyönyörre

Eléggé gyötrő, kínos volna!


Ady Endre


3 megjegyzés:

Magdi írta...

Gyönyörű ez az Ady vers:)
Ölellek.

Névtelen írta...

Örülök, hogy Adyt is hoztál. Fő-fő kedvencem Tóth Árpád mellett. :) Summer - Zsu

Vörös liliom írta...

Annyi csodát festett a világ számára ez a költőóriás, igyekszem minél többet idehozni, s lábaitok elé hinteni őket...
Köszönöm, Mindkettőtöknek! :)