2011. június 4., szombat

Máglyán

Fellobbanunk, mint a máglya:

gyors tűzön pörkölődünk,

elfut a kíméletlen pillanat,

s nincs idő, hogy szép arcodon

a vágy nyomait még eltakarjam.

Tele van veled a világ -

utolsó lélegzetvételemben is

ott dobogsz mellkasom börtönében.

S ahogy befutnak a büszke lángok,

jajkiáltásod visszaverődik

megsápadó arcomról.



Nagy István Attila



Nincsenek megjegyzések: