2011. június 11., szombat

Cél a végtelen

Pedig már láttuk a lehetséges

jövőbe vésett

elképzelt valót,

féligazságokból

szőtt szárnyakon lebegtünk

míg gondolatokat kerestünk

két zuhanás között.

Aztán részegült az idő

kacskaringós utakon meddő

kísérlet mind, nem talált haza

többé, hiába

szólítgattuk így került egyre messzebb

ahogy te meg én.

Majd felcímkéztük a szót: elég.

Minden gondolat, minden batyu

viselte a cédulát, tudtuk

párhuzamossá lettünk,

cél a végtelen.



Brada Ági



1 megjegyzés:

hifimiki írta...

Ági olyan szuggesztív, ezért szeretem.
Köszönöm szépen, hogy elhoztad nekünk!

Ha nem találtuk meg az otthont, nincs helyünk sehol, csak a végtelenben, viszont a párhuzamosok nem találkoznak soha!