2011. június 25., szombat

Az idők kedveltjei

Mi nem fogunk unásba hunyni,

Mert riasztón szépek az Idők

S az Idők kedveltjei vagyunk mi.


Szívemben minden százszor ujhodt,

Mert vakítóbb örömtüzeket

Még másnak a Sors sohase gyújtott.


Mi parádénk e szörnyű Minden

S kéjes Vitus-táncuk az Idők

Itt ropják most a mi szíveinkben.


Fölséges a háboruzásunk,

Fölséges a világ kórusa:

Mi-kettőnknek nem lesz soha másunk.


A Halál szent parfüme terjeng

Forró, zaklatott ölünk körül:

Nincs oly isten, ki ellenünk merjen.


Óh, mi, boldog kiválasztottak,

Kik magunkban minden életet

Cipelünk elébe a Gonosznak.


Óh, Gonosz, ki legnagyobb lettél,

Két szép embert összekeritő

Nagyobb híddal a kis szerelemnél.


Mi nem fogunk unásba hunyni,

Mert riasztón szépek az Idők

S az Idők kedveltjei vagyunk mi.



Ady Endre

Nincsenek megjegyzések: