2011. május 13., péntek

(Nyár)

Volt: máig volt napok emléke marad.

Nincs tagadja most a megtaláltat,

elvesztett ígéretét a mának -

amíg van lesz újra: érted, általad


lesz kezdetté, ami vég felé halad.

Nem vagy, nem leszel, de voltod áthat,

hó alatti csírái a nyárnak

amíg létre várnak kihűlt Nap alatt.


Úgy foglak majd várni, mint a rablót:

titkon jössz egy nap, nevetve halkan,

tárva miért hagytam minden ajtót,


s miért nincs, mit rejteni akartam?

Leülsz mellém újra, keltve alvót,

dús nyarad kacagva száz szavadban.



Babják Krisztián



Nincsenek megjegyzések: