2011. május 21., szombat

megvoltak bennem

örökkön a szavak,

de kopár fáknak

voltak barnán

mezítelen

hajtásai,

amik

nem követték

soha gondolataim

folyton-suhanásait


és most is

csupán játszik

ajkaimon

a szív dobbanó lüktetése


új szavak

születésére vágyom,

amivel meg tudnám

szentelni

hozzád-fűződésem...



Moha



3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nem kellenek új szavak,
vágyaid dallamokon ringanak,
s halkulnak el -
érezd csodás ízét,
itt egy szem fínom eper...

M

Magdi írta...

Mert a szó
mindig megvallja
azt a titokba zárt érzést,
melyben a gondolat
égig emelő,
akárcsak vágyunk,
mikor magasban szállva,
mámorra lel,
mint egy
szenvedélyre éhes
csábos szerető

Drága Moha!
Lélekhangjaid remegve áradnak szét változó érzésvilágomban.
Versed szépsége elbűvölő.
Ölellek szeretettel.Magdi

hifimiki írta...

Drága Moha!

Gyönyörű, ami Benned létezik
és születik, átélhető szépségek,
lüktető csodák, születnek Benned
új szavak, léleksimogatók,
szívre borulók!
Szóképeid megtalálják az utat
kedvesed szívéhez!

Végtelen baráti szeretettel:
Miki