2011. május 7., szombat




Vajon hányszor „szeretnek” minket úgy, hogy szívünk kimarad az egészből?

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nincsen válasz,
mert elmozdítaná az
univerzumot...

Szeretettel - M

Magdi írta...

Az igaz szerelem ritkán adatik meg életünkben, de ha mégis társul szegődik hozzánk, akkor abban az érzésben, első helyet foglal a szív megbecsülése.

Vörös liliom írta...

Magam is így gondolom, Kedves M.! Sokszor nem is érjük, mit keresünk egy halott álom sírjában...

Szeretettel: Daniela

Vörös liliom írta...

Olykor csatát vesztve ronggyá szakadunk,
mert Neki, mindent, mindent megadtunk.

Köszönöm az itthagyott bölcs gondolataidat, Drága Magdi!
Ölellek mindegyikért külön-külön! :))

hifimiki írta...

"talán szeretsz, talán csak kívánsz..."
"egyszer majd minden összeköt
a szív a fény, a vér a köd..."
Itt kezdődik a probléma: szeretsz vagy kívánsz, ha szeretsz, igen akkor minden összeköt!
Az igaz szerelem a szívre hallgat, s segítségül hívja a lelket, segítsen, a lélekben megtalálja a választ!
Ehhez két ember és két lélek kell, olyan két lélek, mely megbecsüli egymást!

Miki