2011. április 30., szombat

Tavasz legyen...

Ha vége lesz e halvány létezésnek,

Új reménnyel zöld tavasz legyen,

Fecskék repüljenek fenn az égen,

S búza nőjön termőföldeken...


Ne legyen könny szeretők szívében,

Bimbó hajtson minden rózsafán,

Úgy menjek el, e világból, halkan,

Mint ahogyan jöttem, hajdanán.


Vagy ősz legyen, száraz levél hulljon,

Aranyszőnyeg a vén fák alatt,

A Tiszát lágyan ölelje a fűzfa,

Mint amikor ott megláttalak.


A nap is csak úgy, szomorúan süssön,

Siratva az elmúlt éveket,

Őszi eső mossa le az útról

E halkuló, fáradt lépteket...


S ha ősz sem lehet, jó lesz hát a tél is,

Szívemben már úgyis régen az,

Az én fecském nem jön vissza többé,

S nélküle már nem lesz több tavasz...



Gligorics Teréz



Nincsenek megjegyzések: