2011. április 16., szombat

Nem csupán

Nem csupán egy szó vagy, mely elszáll

ha új szél lengedez s feledésbe vész az ígéret,

a számon elhaló sóhaj s vágy vagy s leszel

jöhet vihar,orkán s szélvész, nem töröl el.


Nem csupán egy forró csók vagy perzselőn

csüggve egymás ajkán, amely magasan repít

mint a végzet szárnyal sodor magával

s megrészegít, mint pince mélyén a testes óbor.


Nem csupán egy érintés vagy, hanem

a hajnal horizontján a vágy ébredése,

öledbe rejtett titkok,gyönyörök,vétkek

gyöngypatakként gördülő kacajok zenéje.


Nem csupán egy ölelés vagy nekem

ringó kalász az aranyló mezők végtelenjében

itt maradtál csillogó szemeddel csak nékem,

lelked szívemben hordom az élet végtelenjébe.


Nem csupán egy öröm tánc vagy nekem

mikor magadhoz vonsz és átölel két karod,

csókod mohón iszom, mint eső után a határ

életem vagy, mint az aranyló napsugár.



Maszong József



Nincsenek megjegyzések: