2011. április 30., szombat

Anyám

Csak nálad lelem elillant

melegét a szónak,

lágyan ringó dallamát a

régi altatónak.


Csak itt simíthat hangja még

suttogó meséknek,

ha mosolyodtól felhőtlen

kékje lesz az égnek.


Ha kötényedbe temetné

arcomat a bánat,

hozzád futok, úgy mint régen,

megnyugodni nálad.


A rohanó perc kedvedért

bár megállna, anyám,

és hidd el, hogyha tehetném,

én megállítanám...



Kormányos Sándor



Nincsenek megjegyzések: