2011. április 9., szombat

Akár a föld, a fű

Része vagy már a napjaimnak,

az örökforgó évszakoknak.

Hajnallal kelsz, alkonnyal nyugszol.

Része vagy már a létezésnek.

Akár a föld, fű, csillag, ének.

Lüktetsz a mindenség erében.

Állandó vagy, ha észrevétlen.

És leszel majd halálom része.

Szótalan a törvény beszéde.

Sötét, kialvó égitestek

utolsó fénye, lobbanása.

Mulandóságom örökléte.



Makay Ida



Nincsenek megjegyzések: