2010. július 11., vasárnap

míg forró ajkaimon...

A horizonton túlról zúg a pirkadat

arcom is kigyúl a forró lángözöntől

fényárban úszva a nap karéja dagad

az egész ég tüzel, és tajtéka pörzsöl


tikkadt gyönyörbe merül el a liget

magával ránt a túlvilági lázba,

s míg forró ajkaimon vajúdó vágy piheg,

a hajnal átölel szeretőn, vigyázva.



8 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Daniela, annyira jó érzés volt, amikor a leírt szóképek hunyt pilláim mögött mintha film lenne, játszódtak le. De nemcsak a pilláim mögött, de a lelkemben is. Köszönöm ! Annyira szép !!! :)

Szeretettel: -aK-

Ernest írta...

"...s míg forró ajkaimon vajúdó vágy piheg,

a hajnal átölel szeretőn, vigyázva."

Gyönyörűen kifejezett érzések,nagyon szép!

Ernest

Magdi írta...

Ott ahol a szavak helyett
egy érintés beszél,
ahol a kezdet örök, s nincs,
mi véget ér,
hol a gyönyör vágyfokozó
pillanata égi táncot lejt el,
ott lobban a vágyszerelem,
mely lángszíveket perzsel...

Drága Daniela!
Csodálatos szavaid boldog érzés olvasni. A szépség igazgyöngyei, nálad találhatóak.
Végtelen szeretettel ölellek! Magdi

Vörös liliom írta...

Ha rímekbe vésett gondolataim nem érintenék meg a lelked, akkor minden szó csak kőre esett mag volna, Drága Barátom! Megtisztelő véleményed nagyon fontos a számomra, köszönet érte! :)

Szeretettel: Daniela

Vörös liliom írta...

Mindig megérint a természet páratlan szépsége, Kedves Erneszt...ha látnád, amint álomba hull a vénliget, és a mélyzöld levelek szempilláiról mozgó fénykönnyként gyűl tündökölve a jánosbogár, Téged is megigézve a látvány.

Örülök, hogy itt voltál és megtiszteltél a figyelmeddel!
Daniela

Vörös liliom írta...

Örülök, hogy e versben lefestett csoda megerősíti azt a kimondhatatlant, amit nehéz a szavak világában felszínre hozni, hiszen a lélek szavai szinte megfoghatatlanok... míves szógyermekeid, és megható gondolataid nagyon jól estek, Drága Magdika! Szívemből köszönöm őket!

Ölellek végtelen szeretettel: Daniela

shadow írta...

Drága Daniela, ezek a szóképek olyan nagyon jellemzőek irodalmi nagyságodra, olyan festői tehetséged van, amely költői vénádban robogó véreddel összeölelkezve elragadó hatást ér el. A sorok megelvenednek és átjárják az embert egészen legmélyebb, legrejtelmesebb pontjáig. Köszönöm az élményt! Szeretettel kívánok gyönyörű napokat!

Vörös liliom írta...

Drága Shadow, nap mint nap találkozom olyan szépségekkel, melyeket érdemes rímekbe préselni...hajnalban, amikor a könnyű szél, szelíd hárfájával siratja a múló időt, vagy amikor pihegő madarakra simulnak a vénliget lombjai...látni, ahogy a méregzöld leveleken, vagy akár a virágok szirmain, hűvös suhogással perceg a hajnali harmat... ha látom a nap felé forgó sárga virágokat, vagy érzem, amint a kis asztalomon a sárga rózsák illat-imába merülnek...ha látom ezeket a szépségeket, szívemben már nyugtalanul készülnek a muzsikáló versfoszlányok...de sosem születnének, ha nem volna kinek elénekelnem őket! Köszönöm, hogy lelki szemeiddel látod mindazt a szépséget, amit én lefestek Neked!

Gyönyörűséges, lelkedhez simuló gondolatokat kívánok szeretettel!