2010. július 10., szombat

Ma kihajtott…

Ma kihajtott…

valami eddig a mesékben is csak szárban létező

megfoghatatlan virág hozott fényes legyező

vagy puccos páva féle levelet a vegetáló száron.

Ezer folt rajta, mint ezer szem. Tavaly nyáron

láttam meg fásult barna testét,

fonnyadt a napon viaszfehér lepkék

kerülgették leszállást fontolgatva.

Fekete otromba bogarak

tanyáztak szikkadt földjében

esőre várt, ahogy a többiek a kertben.

De hiába simogatta zápor, hiába tépte szél

a csenevész csonk hallgatott, nem beszélt.

De tegnap este, eső után holdvilágnál

előbújt az első hajtás, reggelre buján

illegette magát, öreg repedésein apró rügyek

ütöttek apró sebet és szökkent szárba az élet.


Brada Ági


Nincsenek megjegyzések: