2010. július 31., szombat

Csend







Vágy voltam, mámoros, repkedő,

megöltél, azóta csend vagyok,

makacs hálót szövök köréd

és hiába szólsz, én hallgatok.


Majd végtelenné növök benned

és nem leszek többé oltalom,

bár hozzád bújok, átölellek,

de megöllek én is, jól tudom.


Kormányos Sándor


Nincsenek megjegyzések: