2010. június 13., vasárnap

Szeress, ne kérdezd...

Szeress, ne kérdezd, hogy miért,

ha nem magamért: magadért,

a jövőért, egy napodért,

ezért a meleg mosolyért,

mit mégis ízlelhetett ajkad,

ennyiért,

ízéért e friss pillanatnak.


Ki vagy te, mit gondolsz, mi vagy?

Az vagy, mit a szív, mit az agy,

a szem kintről kölcsönbe kap!

Ne félj kinyílni: szabadabb

leszel csak, minden porcikáddal

gazdagabb

nem is velem, de a világgal!


Szeretünk, már nem is neked

mondom, nem is kell értened,

örülj: a tested is szeret,

a falánk föld, mely eltemet,

az idő: hogy átfolyna rajtad!

Istened,

ki így sejtteti, mit akarhat.


Megért málnánál hamarabb

ecetesül, lesz poshatag

a jó íz, mit egy nappal ad:

a kosár édes pillanat! -

tanácsolták már, higgy azoknak,

kik alant

a csontjaikkal tanúskodnak.



Illyés Gyula


Nincsenek megjegyzések: