2010. május 22., szombat


...ha lehetnék lehelletfinom érzéseid szellőszárnya

bordáidon át selyemszálaimmal borítanálak

védőágai volnék nimfák gyógyító karjának

fájó szíved minden gondolatára áldáscseppeket hullajtanék

érted szerelmes szívem szűztiszta könnyeit...

ajkaimról neved magnóliavirágok illóolajaként

csordulna alá, s méze volnék

ki nem mondott édes gondolatoknak,

melyek suhanva keresnek napfényből az éjen átkúszva...


Moha


Nincsenek megjegyzések: