2010. május 22., szombat

Itt vagyok, Édes!

Úgy keresel, Édes, mint porba szánt igét

lelkedből kitépve ott lobog a láng,

míg lüktető csönded sajduló szívét

dédelgeti egyre a szemlesült magány.


Itt vagyok, Kedves, sírva nevetek,

ha szerelmes szót sugdos puha ajkad,

s amikor csírázik az édes képzelet

megtöretett fényed csorog végig rajta.


Te tovább keresel, kutatsz szüntelen,

mint hontalan árvák anyjuk kebelét,

de ajkad sem szót, se csókot nem üzen

csak friss vízzel hűsíted vágyad tenyerét.


Itt vagyok, Édes, a világ tetején,

hol kettőnkre ragyognak az aranyhajnalok,

hol álmaink kísértik az idő szellemét,

s ha lehunyom szemem, a tied vagyok.



12 megjegyzés:

sarah írta...

Köszönettel elfogadtam a meghívásodat, amely olyan jól eső volt! Lélekemelő perceket töltöttem Veled, ha mondhatom így, és az érzéseiddel, mert bennem is él a szerelemérzés, és vigyázom, ha kell tűzön-vizen. Szeretettel kívánok békességes gondolatokat!

Magdi írta...

Kéklő hegyek csúcsán. Zöldült lombokon.
Erdők rejtett pázsitján egy kopott kispadon,
Vágykincseket őrizget az elröppent idő,
Hűségétől lesz az emlék sosem feledő…

Drága Dana!
Semmihez nem hasonlítható szép érzés a gyöngéd várakozás.
Gyönyörű versed szeretettel olvastam. Ölellek. Magdi

Vörös liliom írta...

A legnagyobb alázattal köszönöm a hűségedet blogomhoz, verseimhez, Kedves Sarah! Köszönöm az érzéseimmel töltött időt, olykor csak érintőlegesen tudom megfogalmazni azt, ami a lelkemet megérinti, de örömmel tölt el, ha sikerült valamit átadnom mégis...
Gyönyörűséges napokat kívánok szeretettel!

Vörös liliom írta...

Drága Magdi, Hozzád mindig olyan nehéz szólnom, mert ahányszor erre jársz, annyiszor meghat a határtalan kedvességed…négysorosod mélységeit nagyon is átérzem!

Köszönöm, hogy itt voltál!:)
Igaz szeretettel ölellek: Daniela

Névtelen írta...

Kedves Daniela... újabb gyémánt ez a csodálatos mű lelkem kincseskamrájában... midőn lelkem ízlelgeti (és megérti) a szót, mely érzésekké formálódik bennem, oly érzés, mintha a legfinomabb illatos olajjal ápolgatná lelkemet...
Köszönettel tartozom Neked érte.
Szeretettel ölellek: -aK-

Vörös liliom írta...

Kedves Barátom, az irántam érzett őszinte szereteted, olykor túlértékel, de hazudnék, ha letagadnám, mennyire örülök szavaidnak! Köszönöm jöttödet, végtelen szeretettel!

shadow írta...

Kedves Daniela, a technika ismét megpróbálta útját állni lelki szárnyalásomnak, amit itt élhetek át Nálad, szavaid csúcsán egészen az égig! Szavaid olyan ölelő érzéssel járják át lelkemet, örülök, hogy ismét ilyesmit olvasok Tőled, minden szavad fénylőn ragyog a fekete háttér előtt! Köszönettel elraktároztam magamban a szépséget!

Vörös liliom írta...

A szárnyalásnak semmi sem állhatja útját, Kedves Shadow…a szép utáni szomjúság olyan, mint a szeretet iránti éhezés, az érzés, akár egy hömpölygő folyam, még ha új medret is kell ásnia, utat tör magának, és minden akadályt legyőzve célt talál. Bársony szavaidat megköszönve kívánok gyönyörűséges, tavaszillatú napokat!

Málna írta...

nagyon szép....nagyon!

Vörös liliom írta...

Olykor egy fájó egésszé állnak bennem rég kimondott szavaim, Kedves Erika!
Köszönöm, hogy gyakran tévedsz erre… : )

Mallory írta...

Drága Daniela!
Nem tudom kellőképp megköszönni, hogy értékes éned morzsányi gyönyörűségeit, mint apró gyöngyszemekből fűzött ékszereket nekünk ajándékozod... Csodálatos érzés elmerülni gondolataidban.
Köszönöm!
Ölellek: Fejes Krisztina

Vörös liliom írta...

Drága Krisztina, én meg nem lehetek soha elég hálás, amiért megtisztelsz bársonyszavaiddal…

Jöttödet szívből megköszönve ölellek: Daniela