2010. május 15., szombat

a holnap ébredése...

finom lírába hajlik az éj

hegyek sétálnak át

a horizonton

bújócskázó csillagok között

a Holdban tükröződik a táj


közeledik felém az ég

szalad a szél

rím nélkül

verset írnak a fák


bólogatnak az álmok

bokrok zizzenésében

neszez a föld

lágy mollban bújik meg

minden érintés


és ahogy lassan

szirmokat bont a hajnal


úgy feledkezem bele

a holnap ébredésébe


Csabai Andrea


Nincsenek megjegyzések: