2010. április 4., vasárnap

Fiamnak

Sem öröklét, sem gyémánt tudást

nem adhatok, boldogságot se békét,

s nem rejthetlek el biztos menedékként:

gonosz ne lásson, s a gonoszt ne lásd.


Nem tudhatom, jobb kort vagy pusztulást

hoz majd jövőd, – én még élek, te élsz még, –

s ha férfiként érzed idők verését,

nem vigyázhatlak, hogy magad vigyázd.


De tudd: csábít, vagy taszít a jelen,

ellenállni sohsem reménytelen,

s bár bukjék, nyer az igaz gondolat.


A világ zsarnok? Te belül szabad vagy,

mit gondolj, írj, magad szabod magadnak,

– hát ezt hagyom rád: Soha fel ne add!


Tóth Bálint

Nincsenek megjegyzések: