2010. március 20., szombat

Tegnapi terveidet töröld.

A legszebbeket is. Azokat először.

— Mire megépítenéd: ezért, azért már úgyse laknád

s onnan-ide törmelékek halmát mért cipelnéd?

Temess derűsen. Ami élt: mindig föltámad; ami nem: sosem.

Ragyogó szemmel, ne tört szívvel bámulj

a Leáldozott, Gyönyörű Nap után.

Állhass tisztán

a Kelő elébe.


Fodor Ákos


Nincsenek megjegyzések: