2010. március 14., vasárnap

Eszmények, álmok

Csak álmodozva szép az élet;

s legszebb virágok a remények,

miket nem érünk el sohsem.

Minden betelt földi reményünk:

kinyílt virág, melyet letépünk...

-szétfoszlik, elhull hirtelen!


Csak álmodozva szép az élet;

minél nagyobb vágy lángja éget:

a lelked annál boldogabb.

Nem az élt szépen, aki jól élt...

száz szürke, köznapi valóért

ne add egy színes álmodat!


Csak álmodozva szép az élet;

a józan emberek szegények,

bármennyi kincset gyűjtsenek.

Csak küzdj magas eszményekért te,

hadd mondjanak bolondnak érte

a célt-érő filiszterek!


Csak álmodozva szép az élet;

-magasztos, ábrándok remények,

ti szültök mindent, ami szép.

...Boldog ki a jövőbe érez:

holtig szorítván kebeléhez,

eszményit, álmait, hitét!


Szabolcska Mihály


Nincsenek megjegyzések: